Lejátszottátok az utolsó előkészületi mérkőzést is, ezzel ráfordultunk a tavaszi szezonkezdésre. Hogy értékeled a felkészülési időszakot?

Most egy kicsit rövidebb felkészülésünk volt. Nagyon intenzív időszakon vagyunk túl, aminek fő feladata az volt, hogy az új vezetőedzővel megtaláljuk a hangot és összeérjen a csapat. Nagyon pozitív hatással van a csapatra „Preszi bá” (szerk. Preszeller Tamás, az új vezetőedző), ez annak is köszönhető, hogy edzőként is nagyon komoly szakmaiságot hoz magával és játékosként is nagyon sok mindent tapasztalt a pályán. Ezeket a tapasztalatokat pedig minden területen próbálja nekünk átadni.

Egy új vezetőedző érkezése mindig új impulzusokat is hoz. Megváltozott az öltöző és a csapatdinamika ebben az esetben?

Igen, úgy gondolom mindig formálódik az edző a csapathoz, de ez fordítva is igaz. Az összhang az edzői stábbal az első héttől kezdve nagyon pozitív. Az, hogy nem csak az külső inputok alapján dolgozunk, hanem bizonyos helyzeteket, szerepeket, szituációkat belülről is tudunk a vezetőedzővel elemezni és átbeszélni nagyon sokat segít.

A felkészülés alatt jól látszik egy fejlődő tendencia, amit mi a mérkőzéseken való teljesítményben és eredményekben tudunk „mérni”. El lehet mondani, hogy jó a formaidőzítés, ha csak ebből indulunk ki?

Ezt éreztem én is és a csapat is, hogy a tegnapi, Südburgenland elleni meccsen már nagyon jól működtek olyan automatizmusok, amiket az új irány „kapcsolt be”. Támadásban és védekezésben a helyén voltunk, eközben a középpályás forgások is remekül működtek. A First Vienna ellen megpróbáltunk pár új dolgot is, ezért volt egy kis teljesítmény csökkenés ezen a meccsen. Kellett is a tesztelés és bizonyos szintű kísérletezés is, de jó az összhang és a csapategység. Összességében játékban és a bizonyos játékfázisokban is tudtunk előrelépni.

A felkészülés során és már az őszi szezonban is elég sok fiatal kapott szerepet a felnőtt csapatban. Te már a rutinosabb játékosok közé tartozol, tudsz-e bármilyen tanácsot adni azoknak a fiatal játékosoknak, akik éppen most ismerkednek a közeggel és a felnőtt focival?

Szépen fogalmaztál és köszönöm, hogy rutinosnak tituláltál (nevet). Érdekes helyzet igen, hiszen nem olyan régen volt, hogy még én voltam a fiatal a csapatban és voltak rutinosabb játékosok. Az én hozzáállásom mindig az volt, hogy meghatározó, minél előbb kezdő játékos akartam lenni. Erre most minden lehetősége megvan egy, a felnőttcsapat ajtaján kopogtató játékosnak. Az edzéseken és a meccseken is tudnak tanulni, akár percről percre. Az, hogy valaki néha kicsit keményebben, néha kicsit a – meccs hevében – indulatosabban szól nekik, azt sem szabad felvenniük. Minden csak azt szolgálja, hogy kiépüljön egy bizalom és, hogy jobbak és jobbak legyenek. Abszolút látjuk a mostani fiatalokban, hogy megvan bennük a potenciál. Bízzanak magunkban és legyenek céljaik, mert így mindenkire pozitív hatással lehet a pályán töltött idő és az öltözői jelenlét is.

Remek végszó lenne ez, de a tavaszi szezon kezdetén van-e valami ígéret a szurkolók felé?

Egyet ígérhetünk: mindent meg fogunk tenni, meccsről meccsre. Először a kupában mutatjuk meg magunkat, ott fontos a továbbjutás, löketet adhat a bajnokságra. A bajnokságban egy kicsit lépéshátrányban vagyunk ugyan, de itt még bármi történhet. Az biztos, hogy mindenki száz százalékot fog nyújtani, sőt legyen száztíz. Az, hogy ez mire lesz elég az a jövő zenéje, de most nem is számolgatni kell, hanem teljesíteni.