Névváltozások:

Győri ETO 1904-1945
Vasas ETO 1945-1950
Győri Vasas SE 1950 ősz-1952
Vasas SE Győr 1953
Wilhelm Pieck Vasas 1954-1956
Győri Vasas ETO 1957. jan.13.-1968. dec. 20.
Rába ETO SC 1968. dec. 20.-1990. dec.
Győri Rába ETO 1990. dec.-1992. dec. 3.
Rába ETO FC 1992. dec.3.-1994. február 14.
ETO FC Győr 1994. február 14.-1995. január 30.
Győri FC 1995. január 30.-augusztus 10.
Győri ETO FC 1995. augusztus 10.-



Teljes név: Győri ETO Futball Club

Alapítási év: 1904

Klubszínek: zöld-fehér                                                      

Cím: 9027 Győr, Nagysándor J. u. 31.

Élvonalbeli szezonok: 67

Bajnoki címek: 3 (1963, 1982, 1983)
Bajnoki ezüstérmek: 2 (1984, 1985)
Bajnoki bronzérmek: 6 (1967, 1974, 1986, 2008, 2010, 2012)
Magyar Kupa-győzelmek: 4 (1965, 1966, 1967, 1979)
Magyar Kupa-döntök: 3 (1964, 1984, 2009)



ETO, több mint 100 éve


Talán maguk az alapítók sem gondolták, amikor 1904-ben létrehozták Győrött az Egyetértés Torna Osztályt, hogy egy sokszor sikerektől hangos, ország, ritkábban világ szerte is tisztelt klubot indítanak útjára.

Az ETO gyorsan a város életének szerves része lett, ugyanúgy kötődik Győrhöz, mint Győr az ETO-hoz.

Az Egyetértés Dal- és Társaskör Torna Osztálya kezdetektől a vagongyár védőszárnyai alatt működött. Fő tisztségviselői hosszú időn keresztül a gyár vezetői közül kerültek ki. A második világháborúban megsemmisült dokumentumok hiányában nehéz pontos képet alkotni az elmúlt 100 év elnökeiről, ügyvezetőiről. Azért is, mert a háború előtti időszakban gyakran nagy számban díszelnökök, társelnökök is álltak a klub élén.

A szocializmus idején az ETO irányító testületei a kor kötelező sémái szerint működtek, valódi klubvezetésről a szó hagyományos értelmében nem is mindig beszélhetünk. Az elnöki tisztet sokáig szinte kivétel nélkül a gyár mindenkori vezérigazgatói töltötték be, ez a rendszer 1965-ben Horváth Ede vezérigazgatói kinevezésével szűnt meg. A hetvenes évek elejének válságos időszaka után - amikor rövid időn belül négyen is álltak az egyesület élén - modell- és személybeli változás is történt a vezetésben, amely "felállását" tekintve egy kicsit hasonlított az évtizedekkel korábbira. Társadalmi elnökként egy vagongyári igazgató állt a testület élén, a napi munkát pedig az ügyvezető irányította.

Ez a szisztéma egészen 1986-ig működött, miután hét tradicionális szakosztályától megvált az egyesület, a megmaradt labdarúgó- és férfi kézilabda-szakosztály a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár sportfőosztályaként tevékenykedett tovább.


A kilencvenes évekkel, a rendszerváltással ez a struktúra megszűnt, a többnyire vagongyári vezetőkből álló igazgatótanács és menedzser irányította a klubot. A Rába ETO sok más magyar egyesülethez hasonlóan súlyos anyagi gondokkal küszködött. A szakosztályok önállóan keresték a boldogulás útját. Az időközben egy rövid időre visszatért kajak-kenu, valamint a férfi kézilabda-szakosztály a győri közgyűlés döntése értelmében önálló városi egyesületet alakított. Utóbbi Győri ETO KC néven. Ezzel egy időben megalakult a Rába ETO Futball Club is, a Győri Rába ETO Sport Club pedig 1992-ben megszűnt. Ez a klub a korábbi esztendőkben több  (Győri ETO, Vasas ETO, Győri Vasas, Wilhelm Pieck Vasas, Győri Vasas ETO, Rába ETO) néven is szerepelt. A megszűnéssel szinte egy időben jött létre a Rába ETO Futball Club is, amely később különböző okok miatt szerepelt ETO FC Győr, Győri FC néven is, napjainkban pedig Győri ETO FC-ként fut.

Az ETO története során 22 sportágban, 24 szakosztály működött. Hogy a mindig az érdeklődés középpontjában lévő labdarúgás, Palotai Károly, Orbán Árpád és Keglovich László személyében három olimpiai bajnokot adott a magyar sportnak, számos olimpikon került ki a zöld-fehér színek viselői közül. Világbajnoki érmesek, Európa-bajnokok, dobogósok büszke táborával rendelkezik a klub a centenáriumon.


Új idők új dalai

Az ETO mögött évtizedeken át többnyire a vagongyár állt főszponzorként, támogatóként, ám a város is a maga módján mindig magáénak érezte a klub versenyzőinek, csapatainak sikereit és kudarcait. Az ETO napjainkban is elsősorban a győrieknek, a városban élőknek jelent sportolási és szórakozási lehetőséget.

A Rába ETO bázisvállalata, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetése – mely az egyesület költségvetésének túlnyomó hányadát biztosította –, úgy döntött, hogy az atlétikai, az evezős-, a kajak-kenu, a súlyemelő-, a tenisz-, a torna- és az úszószakosztályok működtetését a továbbiakban nem vállalja. A hét szakosztály sporteszközeit és versenyzőit térítésmentesen átadja az őket átvállaló vállalatoknak, egyesületeknek.

Kovács István megyei sportigazgató vezetésével a hivatal az elengedett hét szakosztály elhelyezését 1986. június 30-ig megoldotta.

Amikor gazdasági nehézségek miatt az 1990-es évek elején a Rába ETO SC nem tudta tovább működtetni a kézilabda- és a kajak-kenu-szakosztályt sem, a város anyagi és erkölcsi segítségével nagyszerű eredmények sorát érik el az ETO KC, illetve a GYVSE színeiben hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Győri ETO FC-nek 2001-től új tulajdonosa van és most úgy tűnik, végre a klub hírnevéhez méltó csapat formálódik a Rába partján.

Az 1977-ben avatott stadion helyén egy multifunkcionális aréna, egy világszinten is korszerű sportkomplexum épült. Itt, a fűthető, központi sportpályán, és a nagyméretű edzőterületeken kívül három füves, és egy műfüves pálya és két fedett műfüves edzőpálya (egyben multifunkcionális rendezvénycsarnok) biztosít lehetőséget a Győri ETO FC edzéseire és mérkőzéseire. Emellett sportrehabilitációs központ és egy szálloda is a stadionhoz tartozik majd.

A klubépületben kapott helyet a csapat egykori játékosáról Fehér Miklósról elnevezett 2008 szeptemberében indult gimnázium és futballkollégium, amely a magas szintű utánpótlás képzést biztosítja. A Stadion 16 ezer néző befogadására alkalmas, ám gyorsan és könnyen bővíthető a férőhelyek száma.

A klub utánpótlás-piramisa hazai viszonylatban példa értékű. A korosztályos  csapatokban  válogatottak szerepelnek, az előkészítő csoportokban pedig már 6 éves kortól szervezetten foglalkoznak a távolabbi jövő reménységeivel.

(Forrás: Kisalföld- Papp Győző írása)