1967-ben határozta el a Magyar Vagon- és Gépgyár, hogy a sportegyesülete és a város számára - saját erőből -  új stadiont épít a korszerűtlen és a Vagongyár bővítésének útjában álló régi helyett. Az építkezés helyéül a városközponthoz közel eső, több szempontból is alkalmas, Kiskúti út (1. sz. fôközlekedési út) - Ipar u. - Nagysándor József u. - Iparcsatorna által határolt területet jelölték ki, amely közel esik a Parkerdőhöz, a Városi Sportcsarnokhoz. A Győri Tervező Vállalat társadalmi munkában készítette el a tanulmánytervet, amiben egy két ütemben megvalósítható, 30 000 néző befogadására alkalmas stadion építését javasolták. A tényleges megbízásra és a tervek elkészítésére 1968-ban került sor.

A Stadion 25 000 ülőhelyes, küzdőtere labdajátékok és atlétikai versenyek nemzetközi előírásoknak megfelelő lebonyolítására volt alkalmas. A lelátó alsó része földlelátó, felső része épített szerkezetű, amely alatt kialakított "sétány" adott helyet a büfé-, WC- stb. helyiségcsoportoknak, valamint - esőben - védelmet valamennyi nézőnek.

Az acélszerkezetű világító oszlopokat, melyek idővel a város jellegzetességévé válltak, ferdén helyezték el, így a küzdőtér megvilágítása a legoptimálisabb pontokból történhetett meg.

A 800 fő kiszolgálására alkalmas öltöző- és egyéb helyiségeket tartalmazó földszintes, belső udvaros épületet a stadion keleti oldalán építették fel, úgy hogy közvetlen kapcsolatban állhatott a stadion küzdőterével és az edzőpályákkal.

A stadiont 1977. június 22-én - a győri úttörőolimpia alkalmával adták át rendeltetésének, bontását 2005. nyarán kezdték meg.